Kivonat a felsőoktatási törvényből

146. §
(1) Ha a felsőoktatási intézményben – alapító okirata szerint – nemzeti vagy etnikai
kisebbségi pedagógusképzés folyhat, a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkező
esetén a képzést meg kell szervezni.
 (2) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésre jelentkezők közül előnyben
kell részesíteni azt, aki az adott kisebbséghez tartozik. A kisebbséghez tartozást a kisebbségi
nyelvből tett érettségi vizsga igazolja.
(3) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a
képzés teljes időtartama alatt oktatni kell.
(4) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés a finanszírozás szempontjából
kis létszámú szaknak minősül.
(5) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzeti vagy etnikai
pedagógusképzés tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos
kisebbségi önkormányzat által delegált szakértőt.


FOGALOMTÁR felvételizőknek fontossági sorrendben!


1.(pálya)alkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között
megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel,
tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett
szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására.
alkalmassági vizsga óvodapedagógus szakon: (ének-zene, beszéd, testi) a jelentkező alkalmasságát vizsgálja az említett területeken.
2. nyelvi alkalmassági vizsga a Német nemzetiségi óvodapedagógus szakirányra, Német nyelv az óvodában, Német nyelvű Baby-sitter specializációra jelentkező nyelvi készségét, tudásszintjét vizsgálja német nyelvből, Angol nyelv az óvodában, Angol nyelvű Baby-sitter specializációra jelentkező nyelvi készségét, tudásszintjét vizsgálja angol nyelvből.
3. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni
a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége,
4. szakirány: a nappali tagozatos képzésben, pl. az óvodapedagógus szakba beépített, választható Német nemzetiségi óvodapedagógus szakirány, mely sikeres teljesítése a diplomában külön fel van tüntetve.
5. specializáció: a nappali tagozatos képzésben az óvodapedagógus, vagy szociálpedagógus szakba beépített választható specializáció, melynek sikeres teljesítése esetén utóbbiról a végzős hallgató a diplomában betétlapot kap.
6. program:  az adott szakon belül legtöbbször több tárgyból, vagy egy , modul, tárgy több féléves anyagából álló tárgyak összessége melynek sikeres teljesítése esetén utóbbiról a végzős hallgató a diplomában betétlapot kap.
7. modul: több tárgyból, vagy egy tárgy több féléves anyagából álló tantárgycsoport
8. tantárgyi program: egy adott tantárgy részletes leírása, melyet a szakvezetés, a Kari Tanács jóvá hagyott.
9. rövidített tantárgyi program: az adott tantárgy rövid leírása, neve, kreditszáma, óraszáma, célja, feladata, tartalma, szakirodalma, stb.
10. tantárgyi tematika:  a tantárgyból az adott félévre kiírt program, melyet a hallgatónak teljesítenie kell, a programok megtekinthetők a honlapon, vagy nyomtatott formában, vagy belső intézményi szerverről is letölthetők.
11. tantárgyfelelős:  az adott tantárgyat gondozó oktató
12. tantárgyi követelményrendszer:  a tantárgyi tematikában tartalmazza a hallgatói kötelezettségeket a tárgy félévi teljesítéséhez.

 

FOGALOMTÁR felvételizőknek ABC sorrendben!


1. (fél)évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy,
amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési
eljárás keretében szerezhető,
2. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított
tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a
bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően
kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és
vizsgakövetelmények alapján készülnek fel,
3. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak,
4. felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint
felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói -
jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény
alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést
ad,
5. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során
családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után
rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt,
6. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó
szervezeti egység,
7. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a
képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási,
illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység,
8. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési
tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos,
9. képzési és kimeneti követelmények: (KKK) azoknak az ismereteknek, jártasságoknak,
készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az
adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható,
10. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés
megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő,
11. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó
vizsgaidőszakra,
12. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely
a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési
és tanulmányi követelményeit,
b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá
13. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben
meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal
rendelkeznek,
14. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai
érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, államilag támogatott felvehető létszáma
országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi képzés,
15. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a
hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási
intézmény által meghatározott helyen,
16. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a
tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek
elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi
munkaórát jelent,
17. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom
(ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés,
18. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító
képzés,
19. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a
szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás
oklevélben történő elismerése,
20. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által – felsőfokú
szakképzésben a gyakorlati képzés szervezőjével együttesen – meghatározott vizsga, amely a
választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt
vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes
elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel,
21. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely,
telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés,
22. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak,
23. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez
oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat,
konzultáció),
24. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal
összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait,
25. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök,
valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív
kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri
el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát,
26. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok,
a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a
természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak,
27. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét
és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével –
más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához)
rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok
megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a
tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett,
28. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének -
értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája