Hírek

Névadó a Vizuális Tanszéken

Szerző: KOVÁCS-GOMBOS GÁBOR

- 2017. január 11., szerda 10:21

2016. december 14-én délután öt órakor, rövid ünnepség keretében került sor a Művészeti és Sporttudományi Intézet Vizuális Tanszéke három tantermének névadására.

A Vizuális Tanszék Galériájában, Ősz Róbert művésztanár irányításával hallgatóink által készített és installált, mennyezetről alászálló angyalsereg karácsonyivá varázsolta a hangulatot. A szép számban összegyűlt közönséget a Benedek Kar Kórusa köszöntötte, vezényelt Révész József, énekkarunk karnagya.

Ezután Kovács-Gombos Gábor egyetemi docens méltatta az egykori oktatók munkásságát.

"A három tantermet három olyan jeles oktatóról-képzőművészről kapta nevét, akik pedagógiai és alkotói munkásságukkal megteremtői és folyamatos fejlesztői voltak a soproni óvodapedagógiának.

Giczy János (1933-2016), Sz. Egyed Emma (1935-2016) és Gergácz Berta (1956- 1993) vizuális pedagógiáról kialakított nézetei jelenleg is meghatározzák a tanszék ars poeticáját. Életművük hatása ma is – és nem csupán a műértő értelmiség viszonylag szűk rétegében, hanem jóval szélesebb körben, mondhatnánk, hogy szinte mindenütt – fellelhető: ugyanis az nem csupán a megalkotott műtárgyakban realizálódik, hanem az általuk tanított pedagógus nemzedékek lelkében is tovább él. Elméleti és gyakorlati oktató tevékenységükkel nagyban segítették a soproni Benedek Elek Kar országos elismertségét. Kialakítói voltak a Vizuális Tanszék tantárgyblokkjainak, nekik köszönhető a tanszék jelenlegi szellemi-fizikai arculata. Hazai és nemzetközi tárlatok rendszeres szereplőiként, országos művészeti és művészetpedagógiai szervezetek tagjaiként sem feledkeztek meg szűkebb hazájukról és a főiskoláról. Elkötelezettjei voltak a soproni művészeti élet színvonala fejlesztésének is: mindhárman alapító tagjai voltak a Soproni Képes Céhnek.

Giczy János festőművész és Sz. Egyed Emma szobrászművész a felsőfokú óvónőképzés alapítói közé számíthatóak, hiszen intézeti tanárként szinte a kezdetektől fogva – a soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézet megalakulása óta –, oktattak a Vizuális Nevelés és Módszertan Tanszéken. Kidolgozták a négy féléves képzés tematikáját és megalkották a vizuális módszertan tantárgyainak sorát. Visszatekintve ma már látható, hogy pedagógiai munkásságuk elválaszthatatlan a művészetüktől.

Giczy János piktúrájának alappillére volt a magyar népművészet. „Oltárain és táblaképein Giczy a maga módján – kendőivel, festett papírlapjaival – érzékelteti az emlékezés mechanizmusát.” – írja Askercz Éva. Festészetéhez hasonlóan, Giczy János a hajdani paraszti világ tárgykultúráját és formakincsét emelte be az oktatásba. Ennek ismeretét azóta is a kisgyermek vizuális nevelésének fontos elemeként, fokozatosan alakuló vizuális nyelvük építőköveként tanítják hallgatóiknak a tanszék jelenlegi oktatói. A Vizuális Tanszéket évtizedeken át vezette nagy hozzáértéssel, – folyamatosan hangsúlyozva a művészet és gyermekrajz kapcsolatát, utóbbi függetlenségének biztosítását. A gyermekrajzok világáról és a vizuális óvodapedagógiáról vallott elveinek szép összefoglalása olvasható az Invitáció című – önéletrajzi írásnak és művészeti albumnak egyaránt tekinthető – könyvében.

Sz. Egyed Emma szobrászművész – Pátzay Pál tanítványaként – a magyar és az egyetemes szobrászat legjobb hagyományait tette a vizuális nevelés és módszertan elengedhetetlen részévé. Munkásságának ma is tovább élő eredménye az a plasztikai érzékenység, melyet a tanszék mai oktatói igyekeznek hallgatóikon keresztül az óvodai mintázás, térbeli alakítás során a kisgyermekekben kifejleszteni és erősíteni. A vizuális pedagógia iránti elkötelezettségének bizonyítéka, hogy alapító tagja volt a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. „Foglalkozott kisplasztikával, portréval, de munkásságának gerincét érzékeny mintázású érmei alkotják. Kiemelkedőek építészeti, városképi sorozatai (Sopron, Győr).” – írja Salamon Nándor. „Képírói” hagyatékának jelentős része pedig Sopron közkincse: emléktáblái és domborművei a város középületeinek ékességei.

Gergácz Berta festőművész – a fiatalabb nemzedék tagjaként – akkor kapcsolódhatott be a Vizuális Tanszék munkájába, amikor hosszas előkészületek eredményeképpen az intézet főiskolai rangot nyert. Ekkor a két éves képzés három évesre bővült: a hat szemeszter az eddigi vizuális képzési struktúra átalakítását igényelte. Új tantárgyak bevezetésére nyílt lehetőség. Ebben az alkotói munkában vett részt Gergácz Berta, akit kritikusai az újabb kori soproni akvarell legtehetségesebb művelőjének és megújítójának tartottak. A tradicionális kínai piktúra, filozófia és az experimentális művészet iránti érdeklődése nem csupán művészetét, hanem pedagógiai gyakorlatát is gazdagabbá tette. Új, – az iparművészet, a kortárs képzőművészet inspirálta technikákat honosított meg az oktatásban. Munkásságának eredménye ma is élő gyakorlat: az Óvodai nevelés mesével, játékkal című ötkötetes módszertani sorozatban dokumentálja vizuális játékait és technikáit közel kilencven rajzos-szöveges könyvoldalon.

Hogy nevüket és munkásságukat a jelenlegi hallgatóink is jobban megismerjék, a 28-as terem mától Giczy János, a 30-as terem Sz. Egyed Emma, a 25-ös terem Gergácz Berta nevét viseli." – fejezte be Kovács-Gombos.

Gáspárdy Tibor egyetemi docens meghatóan őszinte szavakkal méltatta az elhunyt művészek példaadó oktatói és művészi kvalitását.

Ezután került sor a táblák ünnepélyes felhelyezésére. A szaktantermek ajtaja mellé két-két azonos méretű tabló került: az egyik a művész-oktató munkásságát, a másik pedig egy alkotását mutatja be.

A Benedek Kar kórusának záróelőadása után a három művész életútját reprezentáló dokumentumokból – könyvekből, folyóiratokból, kritikákból, kiállítási katalógusokból – összeállított tárlatot tekinthette meg a közönség.

Linkek:

Kapcsolódó hírek:


-- Vissza a főoldalra --

-- Archív hírek --