Kompetencia alapú nevelés-oktatás


I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
Cím: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 5.
A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú nevelés-oktatás
A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Kompetencia alapú nevelés-oktatás szakembere
A szakirányú továbbképzési szak szervezése: 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján
A szakirányú továbbképzési szak képzési formája: levelező tagozat
Képzés szintje: pedagógus szakirányú továbbképzés
A felvétel feltételei:

  • alapképzési / főiskolai szintű tanító, óvodapedagógus, szociálpedagógus végzettség; bármely képzési területen, alapképzési szakon szerzett tanári szakképzettség;
  • 2 éves időtartamú szakmai gyakorlat

A képzés időtartama: 2 tanév, 4 félév, 360 óra
Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120
A képzés nyelve: magyar
Finanszírozás módja: költségtérítéses - 100.000 Ft /fő/félév
A szakirányú továbbképzési szak indításának tervezett időpontja:  aktuális tanév
Jelentkezési határidő: aktuális tanév augusztus 20.

Szenátusi határozat száma: 166/2007. (XI. 21.) sz.

Létesítési engedély száma: OH-FHF/356-6/2008.
Indítási engedély száma: OH-FHF/356-7/2008.
Szakfelelős oktató: Dr. Varga László PhD egyetemi docens
Elérhetősége: varga.laszlo[at]bpk.nyme.hu


Kapcsolattartó

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Pedagógusképzési Irodában tájékozódhatnak.

Elérhetőségek:

Telefon: 99/518-946


II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően


II. 1. A képzés célja

Az EU-ban a 2010-ig tartó Lisszaboni Folyamat 13 stratégiai célja közül az első helyen a tanárok és oktatók képzése áll. A tanárpolitikával foglalkozó munkacsoport hozta létre – 2004-ben – a tanárok képzésére, a tanári képesítésre és kompetenciákra vonatkozó közös európai alapelveket. A dokumentum kiemeli: a 2010-es lisszaboni célkitűzések akkor érhetőek el, ha a tanárok kompetenciái és képzettsége a fejlesztési folyamatban központi szerepet kapnak. A gyakorlati tevékenységük tapasztalataira építve a képzés során a pedagógusok felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására. Ismereteket szereznek az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben; az intézmények eredményes irányítására, működésére vonatkozóan; az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás elméletére, módszereire. A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hallgatók ismerjék meg a kompetencia alapú nevelés és oktatás tartalmi kérdésköreit, azok fejlődését, a főbb paradigmák általános jellemzőit, a tudományterület kiemelkedő alakjainak munkásságát, a különböző irányzatok főbb jellemzőt és fejlődésüket, a kiemelten fontos pedagógiai problémák alakulását. A kurzus áttekintést nyújt a neveléstudományi kutatások legújabb nemzetközi és hazai eredményeiről, főbb témaköreiről és új törekvéseiről.


II. 2. A képzési idő

Négy félév, 360 tanóra (az I. és II. félévben négy-négy alkalommal, a III. és IV. félévben három-három alkalommal)

A képzésben az elmélet és a gyakorlat aránya 42 - 58 %. A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit.


II. 3. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai


II. 3. 1. Elméleti alapok (Képzési idő 25 %-a)

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a kompetencia fogalmának interdiszciplináris, multidiszciplináris értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a kompetenciaterületek széles körű bemutatására, a kompetencia alapú oktatás és az egész életen át tartó tanulás paradigmáinak, összefüggéseinek megismerésére. A kompetencia alapú hazai pedagógiai programok, valamint a nemzetközi tendenciák pedagógiai látótérbe kerülése hozzásegíti a hallgatókat a téma problémaközpontú, sokoldalú és gyakorlatközeli szemléléséhez. Az alapozó tárgyak egyik legjelentősebb egysége azon intézményi feltételrendszerek bemutatása és értékelése, melyek nélkülözhetetlenek a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez.


II. 3. 2. Tanári kompetenciák (Képzési idő 30 %-a)

 

A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód kialakulása nélkülözhetetlen feltétele az új típusú nevelői és oktatói magatartásnak.  A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb letéteményese a pedagógus; a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. A tanári kompetencia tantárgyblokk a pedagógusok oldaláról közelíti meg a kompetencia alapú nevelés – oktatás kérdéskörét, tisztázva a megváltozott tanár – szerepet, a modern kor, a posztmodern gyermekszemléletét. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A mesterfokú tanítás a mesterfokú tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelőnek tisztában kell lenni azokkal az értékelő eljárásokkal, melyek megteremtik a tanulási kedvet, örömöt (flow). A tanítási-tanulási folyamatban alappillérnek számít a tanári motiváció és a tanulók minél jobb megismerésének szándéka.


II. 3. 3. Kompetencia alapú nevelés és oktatás (Képzési idő 33 %-a)

A kompetencia alapú nevelés és oktatás tantárgyi egység a kooperatív tanulási technikák bemutatásával, hatékonyságuk elemzésével kívánja érzékeltetni a diákok együttműködésére épített tanítási és tanulási folyamat jelentőségét a kompetencia alapú oktatásban. A tanulók az új pedagógiai helyzetben immár nem kész ismereteket kapnak a frontális osztálymunkát alkalmazó oktatótól. A praktikus, alkalmazásképes, gyakorlat orientált tudást, a procedurális tudást a cselekvő (nem befogadó) iskolában szerezheti meg a diák. A tanulás nem magolás, hanem felfedezés, melyben a tanár nem tanít, hanem a tanulás feltételeit teremti meg. Az új típusú nevelői magatartás teret enged a gyermeki szabadságnak, az öntevékenységnek, a gyermek így felépíti önmagát, megkonstruálja személyiségét, mely nem kívülről irányított folyamat, inkább egy belső építkezés. Immár elszállt a zárt tudás megszerzésének évszázados illúziója, a digitális pedagógiai térben új tudásra van szükség, mely a projektoktatás keretei között szerezhető meg leginkább. Meg kell tanulnunk problémákban (és nem tantárgyakban) gondolkodni. Az új tantervi koncepció, a célkitűzések megismerése is lényeges eleme a kompetencia alapú képzésnek. A reformpedagógiai irányzatok, az alternatív iskolák tanulmányozása nélkülözhetetlen kincsesbánya. A multikulturális nevelés, az együttnevelés gondolata kulcskérdés az oktatás és nevelés EU dimenziója szemszögéből.


II. 3. 4. Specializáció (Képzési idő 12 %-a)

A speciális tantárgyblokk területei közül három kötelezően választandó, az alapképzésben megszerzett oklevél és a hallgató egyéni érdeklődése, motivációja függvényében. Olyan ismeretekről, képzési területekről van szó, melyek még árnyaltabbá és színesebbé tehetik a kompetencia alapú nevelésről és oktatásról kialakult képet. A specializáció a játék: a zene, a dráma, az idegen nyelv oldaláról közelít a kompetencia témájához, továbbá szól az óvodától az idős korig a különböző generációk élethosszig tartó tanulási paradigmáiról is.


II. 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tanterven előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a képzés végén esedékes prezentációból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma: 10. A gyakorlati jegyek száma: 15. A prezentáció értékelése ötfokozatú (1 – 5) skálán, érdemjeggyel történik.
A korábban szerzett ismeret (gyakorlat) a jelen szakirányú továbbképzési szak követelményrendszerében felsorolt ismeretanyaggal egyenértékű, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75 %-os.


II. 4. 1. Szabadon választott kompetencia alapú prezentáció

Olyan komplex prezentáció szabadon választott, a képzés profiljához igazodó témakörben, ami a kompetencia alapú nevelés és oktatás témakörben szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek magas színvonalú alkalmazási képességéről tanúskodik.


II. 4. 2. Szakdolgozat

A szakdolgozat a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez és alkalmazásához kötődő, a képzés elméleti és gyakorlati ismereteit szintetizáló, egyéni kutatómunkára épülő tanulmány, mellyel a hallgató tanúsítja, hogy megszerezte a megfelelő tájékozottságot a téma szakirodalmában, továbbá képes az ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

Kötelező feltétel: A szakdolgozati téma kiválasztása a 2. szemeszter végén történik meg, a szakdolgozat leadásakor a legalább három alaklommal történt konzultáción való részvételt az arra rendszeresített nyomtatványon igazolni kell.


II. 4. 3. Záróvizsgára bocsátás feltételei

- A tanulmányi követelmények teljesítése (a kreditpontok megszerzése)
- A szakdolgozat elkészítése és benyújtása


II. 4. 4. A záróvizsga részei

- A szakdolgozat megvédése
- Komplex szóbeli vizsga


II. 4. 5. Az oklevél eredménye

A kiállított oklevél minősítése az alábbiakból tevődik össze:
- a szakdolgozat érdemjegye
- a védés érdemjegye
- a szóbeli záróvizsga érdemjegye

Az oklevél minősítésének kiszámítása: a fenti érdemjegyek egyszerű átlaga, egész számra kerekítve.


III. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

 
Ismeretkörök 
Kredit 
Óra 
1. 
Elméleti alapok
A kompetencia fogalma, mérése
Kompetenciaterületek értelmezése
Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciái
Kompetencia alapú pedagógiai programok
Jó gyakorlatok – nemzetközi kitekintés
Intézményi feltételrendszer 
30 
90 
2. 
Tanári kompetenciák
A megváltozott tanár szerep
Gyermekértelmezések
Mesterfokú tanítás EU dimenziója
Pedagógiai értékelés
Az oktatás alappillérei
Tanítási és tanulási motiváció
Tanulómegismerési technikák 
30 
105 
3. 
Kompetencia alapú nevelés és oktatás
Kooperatív tanulás
Konstruktivizmus és pedagógia
Tudás és iskola, a három intelligencia
Projektpedagógia
Tanterv és kompetencia
Multikulturális nevelés
Alternatív pedagógiai módszerek
Inkluzív nevelés 
34 
120 
4. 
Specializáció – 3 téma kötelezően választandó
Idősek oktatása
Digitális tudásbázis
Élethosszig tartó tanulás megalapozása az óvodában
Hátrányos helyzetű tanulók iskolai segítése
Mozgás – egészséges életmód
Idegen nyelvi kompetenciák
Képzőművészet és a gyermek
Zeneterápia
Drámapedagógia 
45 
5. 
Szabadon választott kompetencia alapú program prezentációja – kötelező 
 
6. 
Szakdolgozat 
12 
 
 
Összesen 
120 
360 óra 
7. 
Kötelező tanulmányi terület egységesen 
111 
 
8. 
Kötelezően választható tanulmányi terület 
 
9. 
Elméleti órák száma és aránya 
 
150 óra 
10. 
Gyakorlati órák száma és aránya 
 
210 óra 
11. 
Kollokviumok (10) 
50 
 
12. 
Gyakorlati jegyek (15) 
58 
 

Jelentkezési lap