Benedek Elek Nap 2007

Egyetemünk pedagógiai karának névadója Benedek Elek, akinek emléknapját minden esztendőben megünnepeljük.
 

Dr. Katona György dékán köszöntő szavai nyitották meg az emléknapot december 10-én, majd Magyari Lajos: A szembejövő című verse hangzott el Kalányos Tamás szociálpedagógus hallgató tolmácsolásában. Benedek Elekre, az íróra, mesegyűjtőre, lapszerkesztőre és fordulatos tollú kritikusra Dr. Szála Erzsébet emlékezett, példaként állítva őt diákjaink, tanáraink elé.


A kar épülete előtt áll Benedek Elek portréja (Soltra E. Tamás szobrászművész alkotása), melyhez oktatóink és hallgatóink nevében koszorút helyeztünk el.


A Benedek Elek Emléknap tudományos előadásokkal folytatódott.


Dr. habil. Szála Erzsébet bemutatta „Az ismeretlen Benedek Elek” című könyv második kötetét, amely OTKA kutatás eredményeként, a kar anyagi támogatásával jelenhetett meg.


A kötet az olvasóközönség számára eddig ismeretlen Benedek Elek publicisztikákból készült összeállítás: az ő irodalmi hagyatékából, elsősorban a hírlapokban – napi- és hetilapokban -  megjelent, de önálló kötetben eddig nem közölt cikkeiből válogat. A most bemutatott kötet Benedek Elek írói pályafutásának 1882 és 1910 közötti termékeny korszakából készült összeállítás. A kötet szól a tudomány, a történelem és a politika területén  neves személyekről, szól a korabeli iskola, az oktatás, a tanárok és tanítók problémáiról.


A kötet írásainak összegyűjtésében közreműködött Perjámosi Sándor, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, aki előadásában az Akadémiáról, az Akadémia egyes tagjainak és Benedek Eleknek viszonyáról szólt.


Dr. Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója a „Reformok kora” címmel azt fejtegette előadásában, hogy Magyarország, történelme során, de különösen a török kiűzésétől (1681) sorozatos reformokat hajtott végre. E reformfolyamatokat a 18. században elsősorban Bécs irányította, a reformkorban pedig a magyar arisztokrácia jelesei álltak a reformtörekvések élén.


Dr. Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója (aki az új, a bemutatott Benedek Elek kötet sajtó alá rendezője is), kitűnő előadásában két 19. századi reformerünket, tudósunkat, valamint az Akadémiát állította a középpontba: Széchenyi István és Bolyai János munkásságáról szólt.


„Az ismeretlen Benedek Elek” című mű mindkét kötete, valamint az elhangzott előadások is azt a célt szolgálták, hogy  - a névadóra történő megemlékezésen túl – kiszabadítsuk Benedek Elek alakját az irodalomtörténet és a kritika kreálta sematikus megközelítésből, a kedves mesemondó szerepéből. Mint író, mint mesegyűjtő, mint szerkesztő, hírlapíró, harcos kritikus
egyaránt méltó arra, hogy a felnövekvő pedagógus nemzedék példaképének tekintse őt.


Az előadásokat követően diákok, tanárok valamint előadók között élénk eszmecsere alakult ki, s a közönség soraiból sokan dedikáltatták a kar új kiadványát „Az ismeretlen Benedek Elek” című mű alkotóival.


Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo
Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo
Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo
Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo
Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo Click here to view the big photo

No previous pageNo upper indexNo upper albumNo next page